Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hitelesség a pásztorfurulyán

2011.12.19

Most, hogy nagyjából eligazodunk a pásztorfurulya hangterjedelmén, próbáljuk meg ebben a fejezetbe megismerni azokat az alapvető rendszereket, amelyek az eredetiség felé vezetnek. Ahhoz, hogy bármilyen tudási szinten tudjuk a leghitelesebben elő adni és esetleg tovább tanítani gyerekeknek is. Ez utóbbi nagy felelősség, mivel a gyerekekre könnyen ragadnak a stílusok, mondhatni, a levegőből szívja, ezért nagyon kell vigyázni, mivel fertőzzük... Ebben a fejezetben a stíluselemeket fogjuk taglalni úgy, hogy ezek után bárki tudjon önállóan is tanulni.
 
beolvasas0031.jpgA népzene nem egy lemerevedett világ, így a játékmódot sem lehet föltétlen lemerevíteni kottákra, vagy egyetlen hangzó anyagra, ami alapján tanulunk. Öregjeink soha nem játszanak két dallamot egyformán, ha többször játsszák. Ezt a jelenséget a táncházi zene hallgatók jól ismerik, a híres vonós bandák hallgatása által. Nem éneklik ugyanazt a szöveget, nem hangsúlyoznak egyformán, magyarán a népzene élő legyen és spontán. Ennek a módszernek az elsajátítására vezettem be a népzenébe egy spirális oktatási rendszert, ami nem újdonság az alternatív pedagógusok számára. Ahogy jelen esetben alkalmazom, az nem más, mint egy ősi spontán tudatosított tanulási forma felvállalása. No, de lássuk, hogy miről van szó...

A tanulás folyamán tehát, amire föltétlen figyelni kell, ahhoz, hogy hiteles legyen a játékunk, azt a leirt cikkekből a következőképpen foglalnám össze:

Figyeljünk a tájegységekre , és azok jellegzetes stilisztikájára, melyet a stilusok c cikkbe illetve az adatközlők tárgyalásánál forditottam figyelmet. Ne hanyagoljuk el a hangzásokat, ahhoz, hogy egyértelmüen meg tudja külömböztetni a szakavatott hallgtó, hogy milyen tájegység jegyében zenéled a dallamot. Minden tájegység jellemzője az emlitett stilusjegyek kombinálásából áll.

Figyeljünk az adatközlők jellegzetes hangzásaira. Minden adatközlő hordozza a tájegysége jellemzőit, de ugyanakkor kivételt is hordoz ez alól. ha ezeket mi egészségesen át tudjuk venni, akkor nemcsak a tájegységet, de az előadót is tükröznio fogja a muzsikánk.

Ha klasszikus zenén nevelkedtél, akkor máris fontos meg ismerni azokat a stilusokat, amik a népzenébe nem használatosak, helyette viszont el sajátitani az itt használtakat. A stiluselemek c. irásba le irtam párat de még egyszer óvá intek mindenkit: a vibrálást ne feledjük el, nincs hasból szoritott vibrato, helyette ott a többi. A semleges terc is egy vele járó jelenség, ezért ne ijedjünk meg tőle. Szintén vele járó az is, hogy a hangoknak van egy csúszkálása, a népzenébe az alulról meg intonált hang nagyon elterjedt stiluseszköz, bármilyen hangszerről legyen szó. Igyekezzünk mellőzni a klasszikus furulya hangképét, (soundját), hogy be épülhessen ez is.

Érezzük meg azokat a jellemző vonásokat is, amike nem mind pásztorfurulya stilusjegyek fordulnak elő. Ezeket a hangszer stilusánál nem is tárgyaltam, mivel ezek teljesen zenei, népzenei, vagy más jelenségek. Csak a legfontosabbak. ritmika, hangintonáció, hanginditás, hangelnémitás, hangkép.

dsc01180.jpgFigyeljünk a népzenére jellemző ritmikára. Ez egy nagyon nehéz feladat, hisz minden ritmusnak egy saját kifejező ereje van, minden tájegység jellemző lüktetéseket hordoz magába. Ez az ép zenekarokon figyelhető meg, főleg erdélyi vonós bandákon,  moldvai adatközlő zenekarokon, de ha tánc alá játszunk, a furulyába is benne van. A táncházakba elterjedt kobozkiséret Moldvaiba, vagy gardonykiséret gyimesibe, mind meg követeli a furulyásoknak a játékát ehhez igazitani. Hasonlóan követeljed meg a kisérőzenészektől is ennek a pontositását. itt nem csak a páratlanokra gondolok, hanem egyszerü páros lüktetések ritmusbeosztása (Timeing) is eltér a klasszikus vagy popos stiluson felnőtt zenészek ritmusérzetétől. A páros ritmusok beosztása majdnem azonos a jazzbe szvingelésnek nevezett ritmikai érzettel.

És ezzel még a teljességtől messze állunk...

 

beolvasas0030.jpg